Történet
Az egyetem története
Az Andrássy Egyetemet a Német Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, Svájc valamint Baden-Württemberg és Bajorország tartományok nemzetközi együttműködés keretében alapították 2001-ben. Az alapítást Európai Unió akkoriban közelgő bővítése ösztönözte. Az egyetem célja, hogy a külügyi szolgálat vezetőit kiképezze, amellyel a közép-európai térség Európai Unióba való integrációs folyamatához járul hozzá. Az intézmény kapui 2002. szeptember 2-án nyíltak meg.
Az egyetem névadója, Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök, honvédelmi miniszter és 1871-től az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, az alkotmányos állam és a parlamentarizmus elkötelezett támogatója volt. Miniszterelnökként jelentős szerepe volt a magyar közigazgatás újjáépítésében. Hivatali ideje alatt zajlott le a közigazgatás és az igazságügy szétválása, amely egy modern, polgári és parlamentáris rendszer alapkövének letételét tette lehetővé. Ekkor született az Európában egyedülálló nemzetiségi törvény.
Gróf Andrássy Gyula külügyminiszterként jó kapcsolatot alakított ki Olaszországgal és a Német Birodalommal. Ezen kezdeményezéseivel próbált a Monarchia külpolitikai elszigeteltsége ellen tenni. Különösen fontos megemlíteni külpolitikai sikereit az 1878-as Berlini Kongresszuson.
Gróf Andrássy volt a 19. század egyik legjelentősebb diplomatája. Sikeresen hozta összhangba a Magyarországhoz való kötődést az európai világképpel és gondolkodásmóddal. Az ő nevét viselve szeretné az Andrássy Egyetem ezt a gondolatot közvetíteni és erősíteni.
Az épületről
A megbízó
Az Andrássy Egyetem 2003 augusztusában költözött új otthonába, a felújított Festetics Palotába. A reprezentatív épület műemlékvédelem alatt áll és a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdona. Az épületet korának egyik legjelentősebb építésze, Ybl Miklós tervezte 1862-65-ben. Megbízója és egyben az épület névadója II. Gróf Festetics György, a Gróf Andrássy Gyula kormány egyik minisztere volt.
Az épület a Pollack Mihály téren található, a Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió épületei között.
Az épület felépítése és története
Az épület egykori színhelyei – reprezentáció, magánélet és cselédség – egyértelműen elválaszthatóak egymástól. Az egykori „férfi lakosztályt”, a háló- és gyerekszobákat a Bródy Sándor utca felöli szárnyban alakították ki. Az első emeleten találhatóak a dísztermek, a tükörterem, a márványterem, a Festetics-terem és az Andrássy-terem. Míg az istállót a földszintre, a személyzeti- és vendégszobákat az emeletre helyezték. A hátsó szárnyban a kocsibeálló kapott helyet.
A Festetics Palota 1933-ig, Festetics Tasziló haláláig a főnemesi család tulajdona volt. Ezt követően a magyar állam felvásárolta. A palota 1941-től több intézménynek adott otthont, többek között a Teleki Pál Történettudományi Intézménynek vagy az Országos Széchenyi Könyvtárnak. Az eredetükhöz hűen modernizált reprezentatív termek még ma is rendezvények helyszíneként szolgálnak. A modernizálás kapcsán az épület két liftet és két szinkrontolmács fülkét kapott. Az egykori magán- és cselédszobákba irodákat és dolgozószobákat alakítottak ki az egyetem professzorainak és dolgozóinak. Az egykori istállóban ma az egyetem könyvtára működik. A tantermeket és a számítógépes termet a tetőtérben alakították ki.
A Festetics Palota termei rendezvényekre bérelhetők. Részletes információk itt találhatók.
